Olykor rámtör az az érzés, hogy szeretem a növényeket. Ilyenkor mindig meglocsolom a lakásban zöldellőket, és ők ezért hálásan oxigént termelnek. Elég kiszámíthatatlan, hogy milyen gyakran tör rám ez az érzés, így a lakásban csak az igazán szívós növények maradnak meg mellettem. Van egy fikusz szerű példány, de nem biztos hogy az (egyszer valaki már felismerte, de aztán elfelejtettem). Van egy echte kaktuszom, arról teljes bizonyossággal merem állítani hogy kaktusz - hiszen szúr. Ezek marha jól alkalmazkodnak a hektikus vízellátáshoz, hiszen a fikusz szerű állandóan új leveleket hoz, a kaktusz pedig már virágzott is! Ez nagy szó. Minden évben bepróbálkozok fűszernövényekkel is, de azok valahogy nem maradnak meg. Felmerült benne, hogy ezek vajon egyszezonos darabok? Termesztek a teraszon paradicsomot is, de az haldoklik.
A legnagyobb durranás az aloe vera. Olyan fajtát sikerült kifogni, ami akár egy hónapig is bírja víz nélkül, és amikor megöntözöm, úgy burjánzik mintha dézsából öntenék! Emellett pedig úgy szaporodik mint a nyulak. Egy tőből indultam 3 éve, azóta már 10+ darab kaspóba szüremkedtek be, nem számolva az elajándékozott darabokat. (Időközben egy rajongóm megírta, hogy az aloe vera is kaktusz. Tudni tudtam, csak nem sejtettem!)
Régi álmom, hogy felcsapjak botanikusnak, és olyan keresztezéseket hozzak létre, amitől kettéáll az emberek füle. Annyira kíváncsi vagyok, hogy mi történne ha egy barackfa törzséhez almafa, vagy szilvafa-ágat illesztenék. Vagy ha az epret a görögdinnyével keresztezném (piros a pirossal tuti működne), az milyen frankó lenne! Amúgy tudtátok, hogy George Clooney a karrierje kezdetén szerepelt a Gyilkos Paradicsomok (és talán a második részben is, de erről a vélemények megoszlanak - a szerk.) című filmben? Egy tudós életre keltette a paradicsomokat, azok meg bosszút álltak ezért az emberiségen. Igazi gyöngyszem. Mondjuk én nem láttam.
